19. A Nap

A görög mitológiában Apollón, a Nap és a fény istene a világosságot és a tudást szimbolizálja. Apollón a sötétség és a bánat ellensége, aki szerencsét, örömet és életenergiát sugároz. A Hold passzív és kaotikus időszaka után következik egy cselekvő és derűlátó életperiódus.   
 
A Hold kártyája a félelmet és bizonytalanságot, a Nap az önbizalmat és derűt jelenti. Az egyiptomi kártyán a sugárzó elnevezést találjuk, ellentétben az előző kártyán látható félhomály elnevezéssel. A Nap a legpozitívabb tartalmú kártya: a vágyak teljesülése, a célok elérése, a siker ünneplése. Hasonló ez a lap A diadal kártyájához, ahol a siker kemény küzdelem eredménye volt. Ebben az esetben azonban a siker szerencse következménye. A siker vonatkozhat egy boldog házasságra, egy baráti kapcsolatra, vagy családi harmóniára, ami betölti az ember életét. Tehát nem a kiszámíthatatlan, vak szerencse, hanem az ember pozitív kisugárzása és nyitottsága hozza a sikert, ami itt elsősorban a személyes boldogságra vonatkozik. Az emberség és jóindulat nagy szerepet játszott ennek az állapotnak az elérésében. A férfi és a nő ezen a szinten egyesül, a táncoló pár a páros lét boldogságát jelképezi. A kártyán a Nap a középpont, minden körülötte forog, a Nap a legfőbb erőforrás, ami az életenergiát biztosítja. Különböző népek, így a babilóniaiak, az egyiptomiak és az indiánok a Napot mint közvetlen teremtőt tisztelték. Az asztrológiában az égitestek közül a Nap jelentősége a legmeghatározóbb, az adottságok és lehetőségek kihasználását, a tervek megvalósulását jelenti. A Nap állása határozza meg a személy csillagjegyét. A jelenlegi élethelyzetet az optimizmus, a megújulás és a bizalom jellemzi.