20. A feltámadás

Ez a kártya több elnevezést kapott a különböző tarot-változatokban: az ítélet, az igazságszolgáltatás, az egyiptomi tarot-ban pedig megszabadulás a haláltól. A kártya a feltámadás bibliai képét jeleníti meg. Egy angyal a kürtjébe fúj, alatta sírjaikból kiemelkednek az emberek. A kürtjelszó figyelmeztet a számadásra, az eddigi cselekedetek értékelésére. A feltámadás és a halál utáni élet minden vallás központi tanítása. A keleti vallásokban az életfeladat az előző lét nem teljesített küldetéséből, bűntetteiből és jótetteiből következik. Vagyis az élet értelmet kap az előző létből a lélekvándorlás által. A feltámadás összekapcsolódik a végső számadással, hogy teljesítettük-e a ránk bízott feladatot. Hasonló jelentésű volt az igazság kártyája, amely reálisabb, konkrét értékelést tartalmazott egy életszakasz lezárása után. Ezen a kártyán az értékelés számadás jellegű, amiben a morális szempontok nagyobb szerepet játszanak. A feltámadás kártyája szerint az ember erkölcsi szempontok alapján mérettetik meg, a humánum és az emberekkel való bánásmód fontosabb, mint a külvilág elvárásai. Meghatározó az ember belső igénye és a lehetőségekkel való gazdálkodás. A feltámadás kártyája egy magasabb rendű, kollektív számadást kíván.    
 
A kártya konkrét jelentése lehet egy peres ügy, egy bírósági tárgyalás, vagy egy olyan esemény, ahol a jog és jogtalanság kérdése, az igazságszolgáltatás játszik szerepet. Ebben az esetben ítélet vár az emberre, ami elkerülhetetlen, a továbblépéshez szükséges. A feltámadás a bűnbánás és a személyiség pozitív irányú változásának állomása. Az ember ebben az élethelyzetben valamilyen módon rákényszerül arra, hogy elmélyültebb lelki életet éljen. Az embert az élet és a halál utáni lét, ember és Isten kapcsolatának kérdése foglalkoztatja. A feltámadás a Nagy Arkánum utolsó előtti lapja, itt nem csak eddigi életünkről kell számot adnunk, hanem az élet és a halál, az elmúlás és az örök élet kérdéseire kell önmagunknak választ találnunk. Ez a kártya a hit szimbóluma, ami Jung "istenkép" archetípusának felel meg. Jung nem istenről beszél, hanem a bennünk kialakult isten-képről. A remete a világtól elzárkózva próbált a lét nagy kérdéseire választ találni, a 20. kártya felhívás az élet értelmének keresésére. Ezen a fejlődési fokon megváltozik az ember életszemlélete, vagy külső hatásra, vagy belső felszólításra a hit igénye jelentkezik.