3. Az uralkodónő

Az uralkodónő nyugodt asszonyi biztonsággal ül trónján, alakja szilárdságot és határozottságot sugároz. Az uralkodónő szimbóluma az élet első iskolájának, találkozás a földi-gyakorlati problémákkal, melyeknek megoldásához józanságra, realitásérzékre és mértéktartásra van szükség. Az uralkodónő a védelmező és biztonságot adó ősi anyakép bennünk, ami egyben szigorú, korlátozó és fogva tartó erő is.   

A jelenlegi élethelyzetben az ember elsősorban materiális szükségleteire kénytelen koncentrálni, ez jelenthet anyagi érdeket, vagy primer ösztön-kielégítést, ami az anyaságot is magában foglalja. A fejlődést itt a gyarapodás és termékenység jelenti. Vonatkozhat a kártya az anyaságra, anyagi fellendülésre - mindenképpen valamilyen kézzelfogható szaporodást mutat. Ez nem társadalmi sikert és elismerést hoz, hanem a hétköznapi élet területén történő eredményes feladatmegoldást. Ebben az időszakban a saját létbiztonság és primer vágyak kielégítése a legfőbb cél. Az uralkodónő mitológiai megfelelője a görög Démétér, a földanya, aki a természet és a föld termékenységének istennője, a legjobban tisztelt olümposzi istenségek egyike. Ő volt a földművelés ésszerű rendjének megszervezője, aki rendet követelt, és szigorúan gondoskodott a termékenységről. Az uralkodónő a gondoskodást és a nevelést is jelenti.   

A hármas szám fontos szimbólum. A földi élet, a földi teljesség száma, a három földi dimenzió: a szélesség, hosszúság és magasság jelképe. Ezen a fejlődési fokon jelentkezik először a szükség fogalma, amikor az ember kénytelen önmagát bizonyos korlátok közé szorítani. És ez a korlát a földi lét törvényszerűségeinek figyelembevételét jelenti, az alapvető földi szükségletek kielégítését. Ez a fejlődési szint a gyakorlati élet sikeres feladatmegoldása, ami felelősségvállalást követel. Ebben az állapotában mértéktartó és kötelességtudó az ember, szigorú önmagához és másokhoz. A jelenlegi életperiódusban az individuális fejlődés háttérbe szorul, hiányzik a kreativitás, a spontaneitás és a szabadság érzése.